IZLAND
Régi vágyam teljesült ezzel a kirándulással! Egy 5 napos szervezett úton vettünk részt ebben az európai, de tőlünk távoli és különleges országban.
Mit vártam?
Iskolai tanulmányaimból a tüzek és vizek, a vulkánok és jégmezők, kopár puszták, zöld háttér előtti kis színes házak képe derengett és a vikingek története, a nehéz tengeri halászat, mint általános foglalkozás, a kemény életkörülmények. Távolinak, titokzatosnak, de mégis vonzónak, természetközelinek tűnt. A skandináv országok közül Finnországban és Svédországban korábban már jártunk, az ott tapasztaltak pozitív emlékként élnek bennünk. Nem reméltem azonban, hogy valaha eljutunk ide, Izland szigetére.
Munkatársaink a közelmúltban jártak Izlandon, az ő élménybeszámolójuk, fényképeik még jobban felkeltették az érdeklődésünket.
Előkészületek:
Hirtelen jött a lehetőség, alig 1 nap gondolkodás, számvetés után megszületett a döntés: utazunk. Férjemmel és barátnőmmel keltünk útra egy 22 fős csapattal.
A repülőtéren ugyan volt egy kis kellemetlenség, nem voltam rajta az utaslistán. Az idegenvezetőnek a kapu bezárása előtt 2 perccel sikerült elintéznie, hogy mégis mehetek. Az az egy óra, amíg erre vártunk, nem volt kellemes! Utána aztán minden szép volt.
 |
| A cseh légitársaság gépével utaztunk, kényelmesen, szinte végig a felhők felett. Néhány helyen elővillant az óceán partja, Dániánál, a Feröver-szigeteknél, és néha egy-egy hajót is látni lehetett. |
 |
| A felhők felett ragyogóan sütött a nap. Majd megérkeztünk Izlandra! |
 |
| Jól látszottak az izlandi nagy glecserek... |
 |
| ... és a havas hegytetők, a Felföld nagy folyói |
 |
| A Reykjaviki öbölben él Izland népességének kétharmada |
 |
| Jól látszik a tagolt part |
 |
| Keflavik repülőtere |
 |
| Ezzel a busszal utaztunk |
 |
| A repülőtértől mintegy 50 km-re utaztunk Reykjavikba, a fővárosba. |
 |
| A Perlan épülete 6 db forróvíz-tároló fölé épített üvegkupolájú épület kilátó terasszal, éttermekkel, kis üzletekkel |
 |
| A szobrok zenészeket ábrázolnak hangszerek nélkül |
 |
| A Perlan belső tere |
 |
| Kilátás a városra |
 |
| Jellegzetes reykjaviki kép |
 |
| Körbe jártuk a kupolát |
 |
| Zoli viking fejfedőben |
 |
| Én is felpróbáltam |
 |
| Ebéd a kupola alatt |
 |
| A "skandináv ház" |
 |
| Ezt az épületet Alvar Aalto tervezte |
 |
| Idegenvezetőnk korábbi munkahelyén, a Nemzeti Múzeumben vezetett körbe bennünket |
 |
| Ezeréves feltárt sírlelet |
 |
| Fa kereszt. A Krisztus-arc viking vonásokat hordoz. A fa ebben az országban nagy érték. A Szibériából származó partra vetett uszadékfát is felhasználják |
 |
| Jellegzetes a szövés, kötés régóta. Az alapanyagot a sok tenyésztett birka biztosítja |
 |
Ugyancsak régi hagyománya van a fafaragásnak. A szigeten szinte csak telepített fa van, a sok vulkáni tevékenység miatt a természetes erdők nem tudtak kialakulni.
Ez egy régi faragott szószék |
 |
| Izland nagy reformátorának képe. Lefordította izlandi nyelvre már egészen korán a Bibliát, ezzel hozzájárult a nyelv fennmaradásához |
 |
| Régi Biblia |
 |
| A múzeum lépcsőházának üvegablaka |
 |
| Jellegzetes népviselet sok kézi hímzéssel |
 |
| A Nemzeti Múzeum épülete |
 |
| A Reykjaviki városháza bejárati oldala |
 |
| A városháza tóparti oldala |
 |
| A mohás falrészlet vízzel szintén a városházá részlete |
 |
| Tóparti részlet |
 |
| A rengeteg madár etetésre vár |
 |
| A Hivatalnok szobra: csak dolgozz! |
 |
| Madarakkal teli sziget a tóban, háttérben a Skandináv ház |
 |
| Jellegzetes utcarészlet a régi városból: acéllemezzel borított házak és tetők. Itt volt az első viking település |
 |
| Az 1881-ben épült Parlament, az Alping eredeti helyszínét (mely a Törvény-szikláknál volt) váltotta fel. Visszafogott épület, mely hivalkodás nélkül szolgálja a célt. Vele szemben áll Jón Sigurdsson (az ő Széchenyijük) szobra |
 |
| A Harpa épülete a kikötő mellett. Funkciója a mi "Müpánk"-nak felel meg. Egy üvegpalota tükrökkel. Mi alapvetően zöldnek, zöldeskéknek láttuk, este lila kivilágítással. |
 |
| Az államfő lakhelye ez a régi épület, őrzésnek nem láttuk nyomát |
 |
| Viking hajót ábrázoló szobor az öböl partján |
 |
| Jellegzetes kép hajóval és kopár heggyel a városból |
 |
| Egy kis templom |
 |
| Kórház |
 |
| A Hallgrímskkirkja, Izland legnagyobb temploma, 30 m magas, 40 évig épült. Alakja vulkán formáját idézi, hatszögletű beton oszlopok is a vulkáni tevékenységet jelképezik |
 |
| A monumentális templom fő homlokzata |
 |
| Az orgona 5000 sípos, szerencsénk volt a hangját is hallani |
 |
| A visszafogott templombelső |
 |
| Keresztelő kút üvegből |
 |
| A szószék |
 |
| Templombelső |
 |
| Belső ajtó |
 |
| A bejárat feletti ablak |
 |
| A hátsó homlokzat |
 |
| Utcakép Reykjavikból |
 |
| Útban szálláshelyünk, a Reykjavikkal egybeépült Hafnarfjördur felé |
 |
| Útközben betértünk egy érdekes helyre: az államfő lakhelyére, mely egy tengerparti dombtetőn levő épület-együttes: egy kis templom, körülötte kis temető, lakóház és egyéb kiszolgáló épületek. A zászló felvonva, ha otthon tartózkodik az államfő. |
 |
| Ez a lakó-és fogadó épület |
 |
| Hafnarjörduri utcarészlet. A város az ország 3. legnagyobb városa, 27 ezer fő lakossal. Itt tartják évente a viking fesztivált. |
 |
| A kikötői öböl mentén sétaút vezet |
 |
| Szállodánk |
 |
| ...és oldalszárnya |
 |
| Városkép |
 |
| Egy étterembe hivogató szobor |
 |
| Egy családi ház kis üvegházzal |
MÁSODIK NAP
Az Arany háromszuög nevű területet jártuk be. Sűrítményt kaptunk a természet vad szépségéből.
Reykjavikből kiérve az 1. számú (az egyetlen, az országot körbeölelő) autópályán haladtunk, mely nagyon jó minőségű, nagy forgalmú út, majd letértünk a csodákhoz vezető gyér forgalmú aszfalt útra. Messziről zöldes-feketés foltokban látszanak a hegyek az út menti sikság mellett. Közelről látszik az egyenetlen, sziklás terep. A terméketlen sziklákat a szél és a csapadék lekerekítette, rajtuk zuzmók telepedtek le és gyér füvek minimális cserjével és foltokban megmaradt telepített fák láthatóak.Sokfelé látni a "vízrendezés" nyomát: a kövekbe párhuzamos, kb méteres árkokat nyitottak, melyek a bővízű folyókba csapolják le a területet. A távolban mindenhonnan látszik a hófödte, felhőkbe burkolózó Hekla vulkán, ami kb 15 évenként tör ki. Hamarosan ismét aktuális lesz, mert a magma kamrája már szinte telve várja a körülmények megváltozását.
A Pillinger Nemzeti Park az izlandiak számára fontos helyszín: itt van a Törvény-szikla, ez volt a helyszíne a parlamenntnek évszázadokig. Évente itt gyűltek össze, hirdették ki a törvényeket és a találkozások színtere is volt. Érdekessége, hogy az európai és amerikai kőzetlemez törésvonalának felszínen is látható része. Ez a törésvonal az óceán alatt hosszan húzódik.
 |
| sziklahasadék |
 |
| Régi rajz a gyülekezésről |
 |
| ... és a törvények kihirdetéséről |
 |
| Patak a törésvonalban. Egyébként a "hasadék" évi 2,5 cm-el tágul |
 |
| Zuzmókkal belepett sziklák |
Útunk ezután az arany háromszög második csúcspontjához, a gejzírekhez vezetett. A kis területen 12 forróvizes szökőforrás található, melyek közül néhány pillanatnyilag is aktív. Körbe lehet őket járni a kijelölt utakon, de lelépni nem szabad, mert a föld forró.
Az előtérben a jelenleg alvó Gejzír, melyről kapta a nevét a világ többi hasonló jellegű csodája
 |
| A jelenleg is működő Strokkur (köpülő) néhány perces időközönként 15-30 m magasságba tör fel a forró kék vízű medencéjéből |
 |
| A vad belső területeket ilyen terepjárókkal tudják bejárni |
Az arany háromszög harmadik csúcsa a Gullfoss vízesés
A Gullfoss vízesés két lépcsős, egy szűk kanyonban folyik tovább
 |
| Óriási vízmennyiség zúdul le, rendkívül látványosan |
Útunk következő állomása egy rövid megálló egy szélesebb folyó törés-menti vízesésénél, az óceánba való befolyast megelőzően. A halak kétirányú vándorlását a bal oldalon levő hallépcső biztosítja.
A Skálholt nevű kis település evangélikus templománál álltunk meg. (ez egy püspöki székhely). Az oltárkép 30 ezer kis mozaikból áll és légies benyomást kelt.
 |
| Az üvegablakok mindegyike más és más. |
 |
| A templomból kivezető titkos alagut menekülési célból létesült. Támadás esetén a kijáratnál kikötött lóra pattanva tudott a püspök elmenekülni. |
 |
| Az alagut kijárata |
 |
| A templom fő homlokzata |
 |
| Egy régi jellegzetes, füves tetejű épület a templom mellett |
Útunk további állomása egy már kialudt vulkán kráteréhez vezetett.A neve Kerid (üst). A kráter oldalában piros és fekete kövek váltakoznak, mélyén valószínűtlenül kék víz csillog.
HARMADIK NAP
A nap első látnivalója a 2010-ben kitört vulkán helyének felkeresése. A képen az Eyjafjalajökkul vulkán működése közben készült kép van kiállítva. Össze lehet vetni a mostani állapottal.
A nap második látnivalója a Skógafoss vízesés: hatalmas vítömeg zúdul le óriási robajjal. Lépcsősoron lehet feljutni a törésponthoz, ahonnan lezúdul a víztömeg.
 |
Letekintés az elfolyó szakaszra
|
 |
| Itt kezd lefelé zubogni a víz |
 |
| Ez már felülről látszik |
 |
| A felső szakaszon kb 1 km-t jártunk be a mintegy 50 km-es vízfolyásból |
 |
| Több kisebb vízesés található itt |
 |
Egy másik kis vízesés
|
 |
| Visszafelé a lépcsőn |
 |
| Még egy bűcsú-kép |
Tovább utaztunk a patmenti úton Vik nevű településig. az út menti zöld sávon, melyen vízelvezető árkokat ástak, izlandi lovak és birkák legelésztek, mögöttük bizarr formájú vulkanikus kopár hegyek voltak láthatóak és távolabb a hófödte magas hegyek vulkánok sorával, a 2010-ben kitört Eyjafjalajökkul és a Myrdalsjökull.
Vik településen megálltunk ebédelni és kicsit körül nézni.
 |
| A tengerparton és a vízben bizarr alakú szikláknak csapódtak a tenger hullámai |
 |
| Bizarr sziklák a tengerben |
 |
A 200 fős város temploma egy dombtetőn van
|
 |
| A városka közelében kimentünk az óceán partjára. A homok, a kövek, sőt még a víz is fekete volt |
 |
| Itt is sziklák és barlangok vannak |
 |
| Útban a bazalt oszlopokhoz |
 |
| Ez a természetes barlang lehetővé teszi a bazalt oszlopok tanulmányozását |
 |
| Rétegek |
 |
| Mintha egy ősember tekintene le a sziklák közül. |
 |
| Seljalandfoss vízesés |
 |
| Bementünk a lezúduló vízfal mögé |
NEGYEDIK NAP
Bálnalesre indultunk ezzel a hajóval
A kikötőben
Itt már csak messziről látszik Reykjavik
A hajón a hullámok felcsapása ellen mindenki kapott egy ilyen overált
4 óráig hajóztunk az óceánon, kimentünk a nyílt vízre is, de bálnát nem láttunk.
Esti szürkületig a városban sétáltunk
 |
| A régi városrész |
 |
| Ebben a pavilonban helyi hot dogot lehet venni, azt mondják, ezt mindenkinek meg kell kóstolni. Megtettük. |
 |
| A Dómkirkjan evangélikus katedrális 1796-ban készült el. A Parlament mellett helyezkedik el. |
 |
| Az utca végén a Hallgrímskirkjan |
 |
A templom homlokzata. Előtte Leif Eriksson (Vörös Erik fia, aki 980 körül az első európaiként az észak-amerikai kontinensre lépett) szobra. A szobrot az USA ajándékozta Izlandnak ennek emlékére.
|
 |
| Utcaképek a belvárosból |
 |
| A Harpa esti kivilágításban |
 |
| Lakótelepi képek |
ÖTÖDIK NAP
Ezen a napon a Reykjanes félszigettel ismerkedtünk.
 |
| A Kleifarvartn-tó környezete a fantasztikus filmek forgatási helye. Érdekes a havas hegycsúcsok, fekete sziklák és homos, a zuzmó zöldje és a víz kékjének kontrasztja |
 |
| Seltún a hőforrások vidéke. Sok-sok feltörő, kénes gőzzel borított forrás található itt, a kőzet számtalan színben van jelen. |
Grindavik kikötőjében sétáltunk, megnéztük egy hajó frissen kirakott halait, melyeket még ottlétünk idején vitték feldolgozni.
A Kék Laguna Izland egyik különleges látnivalója. Egy geotermikus erőmű hulladék hőjét hasznosítja. A fekete lávakövekből kialakult természetes medencékben pasztellkék a víz és teljesen átlátszatlan. A parti lávaköveken fehér porcelán-szerű kiválás látható. A víz 38-41 fokos, de hűvösebbnek éreztük a hideg, szeles időben. A vödrökben kihelyezett fehér sziliciumos iszaptól állítólag fiatalodni lehet, ha az ember az arcára keni. Megpróbáltuk.
Utóhang:
Gyönyörű kirándulás volt. Sok szép természeti érdekességet láttunk: vizeket, köveket, lávamezőket, gyér füves pusztaságokat, zuzmóval borított sík és kopár hegyes tájat, gejzírt és glecsert. És benne az izlandi embereket. Nagyon tetszett a skandináv országokban már megfigyelt viszony a természethez. A természet erejének tiszteletben tarása, az emberek jólétének érdekében való használata, az alkalmazkodás a környezethez. Az épített környezetükben a funkció elsősége figyelhető meg:, letisztult formák vannak, nincsen felesleges cicoma.
Számomra különösen vonzó, hogy találkoztam többféle kézzel készített textillel.
Izland egy nagyon gazdag ország a nehéz környezeti körülmények: földrengések, vulkáni működés, szél, eső, hó, jég hatásai ellenére. Nemcsak a természeti kincsei teszik azzá, hanem a természethez és egymáshoz való viszonyuk is. Jó volt itt túristáskodni. Sok ismeretet szereztünk az idegenvezetőnktől, és saját megtapasztalásunkból.
Mindig szeretettel fogunk visszagondolni az országra és népére.
Balázsné Lampert Zsuzsa