IZLAND
Régi vágyam teljesült ezzel a kirándulással! Egy 5 napos szervezett úton vettünk részt ebben az európai, de tőlünk távoli és különleges országban.
Mit vártam?
Iskolai tanulmányaimból a tüzek és vizek, a vulkánok és jégmezők, kopár puszták, zöld háttér előtti kis színes házak képe derengett és a vikingek története, a nehéz tengeri halászat, mint általános foglalkozás, a kemény életkörülmények. Távolinak, titokzatosnak, de mégis vonzónak, természetközelinek tűnt. A skandináv országok közül Finnországban és Svédországban korábban már jártunk, az ott tapasztaltak pozitív emlékként élnek bennünk. Nem reméltem azonban, hogy valaha eljutunk ide, Izland szigetére.
Munkatársaink a közelmúltban jártak Izlandon, az ő élménybeszámolójuk, fényképeik még jobban felkeltették az érdeklődésünket.
Előkészületek:
Hirtelen jött a lehetőség, alig 1 nap gondolkodás, számvetés után megszületett a döntés: utazunk. Férjemmel és barátnőmmel keltünk útra egy 22 fős csapattal.
A repülőtéren ugyan volt egy kis kellemetlenség, nem voltam rajta az utaslistán. Az idegenvezetőnek a kapu bezárása előtt 2 perccel sikerült elintéznie, hogy mégis mehetek. Az az egy óra, amíg erre vártunk, nem volt kellemes! Utána aztán minden szép volt.
 |
| A cseh légitársaság gépével utaztunk, kényelmesen, szinte végig a felhők felett. Néhány helyen elővillant az óceán partja, Dániánál, a Feröver-szigeteknél, és néha egy-egy hajót is látni lehetett. |
 |
| A felhők felett ragyogóan sütött a nap. Majd megérkeztünk Izlandra! |
 |
| Jól látszottak az izlandi nagy glecserek... |
 |
| ... és a havas hegytetők, a Felföld nagy folyói |
 |
| A Reykjaviki öbölben él Izland népességének kétharmada |
 |
| Jól látszik a tagolt part |
 |
| Keflavik repülőtere |
 |
| Ezzel a busszal utaztunk |
 |
| A repülőtértől mintegy 50 km-re utaztunk Reykjavikba, a fővárosba. |
 |
| A Perlan épülete 6 db forróvíz-tároló fölé épített üvegkupolájú épület kilátó terasszal, éttermekkel, kis üzletekkel |
 |
| A szobrok zenészeket ábrázolnak hangszerek nélkül |
 |
| A Perlan belső tere |
 |
| Kilátás a városra |
 |
| Jellegzetes reykjaviki kép |
 |
| Körbe jártuk a kupolát |
 |
| Zoli viking fejfedőben |
 |
| Én is felpróbáltam |
 |
| Ebéd a kupola alatt |
 |
| A "skandináv ház" |
 |
| Ezt az épületet Alvar Aalto tervezte |
 |
| Idegenvezetőnk korábbi munkahelyén, a Nemzeti Múzeumben vezetett körbe bennünket |
 |
| Ezeréves feltárt sírlelet |
 |
| Fa kereszt. A Krisztus-arc viking vonásokat hordoz. A fa ebben az országban nagy érték. A Szibériából származó partra vetett uszadékfát is felhasználják |
 |
| Jellegzetes a szövés, kötés régóta. Az alapanyagot a sok tenyésztett birka biztosítja |
 |
Ugyancsak régi hagyománya van a fafaragásnak. A szigeten szinte csak telepített fa van, a sok vulkáni tevékenység miatt a természetes erdők nem tudtak kialakulni.
Ez egy régi faragott szószék |
 |
| Izland nagy reformátorának képe. Lefordította izlandi nyelvre már egészen korán a Bibliát, ezzel hozzájárult a nyelv fennmaradásához |
 |
| Régi Biblia |
 |
| A múzeum lépcsőházának üvegablaka |
 |
| Jellegzetes népviselet sok kézi hímzéssel |
 |
| A Nemzeti Múzeum épülete |
 |
| A Reykjaviki városháza bejárati oldala |
 |
| A városháza tóparti oldala |
 |
| A mohás falrészlet vízzel szintén a városházá részlete |
 |
| Tóparti részlet |
 |
| A rengeteg madár etetésre vár |
 |
| A Hivatalnok szobra: csak dolgozz! |
 |
| Madarakkal teli sziget a tóban, háttérben a Skandináv ház |
 |
| Jellegzetes utcarészlet a régi városból: acéllemezzel borított házak és tetők. Itt volt az első viking település |
 |
| Az 1881-ben épült Parlament, az Alping eredeti helyszínét (mely a Törvény-szikláknál volt) váltotta fel. Visszafogott épület, mely hivalkodás nélkül szolgálja a célt. Vele szemben áll Jón Sigurdsson (az ő Széchenyijük) szobra |
 |
| A Harpa épülete a kikötő mellett. Funkciója a mi "Müpánk"-nak felel meg. Egy üvegpalota tükrökkel. Mi alapvetően zöldnek, zöldeskéknek láttuk, este lila kivilágítással. |
 |
| Az államfő lakhelye ez a régi épület, őrzésnek nem láttuk nyomát |
 |
| Viking hajót ábrázoló szobor az öböl partján |
 |
| Jellegzetes kép hajóval és kopár heggyel a városból |
 |
| Egy kis templom |
 |
| Kórház |
 |
| A Hallgrímskkirkja, Izland legnagyobb temploma, 30 m magas, 40 évig épült. Alakja vulkán formáját idézi, hatszögletű beton oszlopok is a vulkáni tevékenységet jelképezik |
 |
| A monumentális templom fő homlokzata |
 |
| Az orgona 5000 sípos, szerencsénk volt a hangját is hallani |
 |
| A visszafogott templombelső |
 |
| Keresztelő kút üvegből |
 |
| A szószék |
 |
| Templombelső |
 |
| Belső ajtó |
 |
| A bejárat feletti ablak |
 |
| A hátsó homlokzat |
 |
| Utcakép Reykjavikból |
 |
| Útban szálláshelyünk, a Reykjavikkal egybeépült Hafnarfjördur felé |
 |
| Útközben betértünk egy érdekes helyre: az államfő lakhelyére, mely egy tengerparti dombtetőn levő épület-együttes: egy kis templom, körülötte kis temető, lakóház és egyéb kiszolgáló épületek. A zászló felvonva, ha otthon tartózkodik az államfő. |
 |
| Ez a lakó-és fogadó épület |
 |
| Hafnarjörduri utcarészlet. A város az ország 3. legnagyobb városa, 27 ezer fő lakossal. Itt tartják évente a viking fesztivált. |
 |
| A kikötői öböl mentén sétaút vezet |
 |
| Szállodánk |
 |
| ...és oldalszárnya |
 |
| Városkép |
 |
| Egy étterembe hivogató szobor |
 |
| Egy családi ház kis üvegházzal |
MÁSODIK NAP
Az Arany háromszuög nevű területet jártuk be. Sűrítményt kaptunk a természet vad szépségéből.
Reykjavikből kiérve az 1. számú (az egyetlen, az országot körbeölelő) autópályán haladtunk, mely nagyon jó minőségű, nagy forgalmú út, majd letértünk a csodákhoz vezető gyér forgalmú aszfalt útra. Messziről zöldes-feketés foltokban látszanak a hegyek az út menti sikság mellett. Közelről látszik az egyenetlen, sziklás terep. A terméketlen sziklákat a szél és a csapadék lekerekítette, rajtuk zuzmók telepedtek le és gyér füvek minimális cserjével és foltokban megmaradt telepített fák láthatóak.Sokfelé látni a "vízrendezés" nyomát: a kövekbe párhuzamos, kb méteres árkokat nyitottak, melyek a bővízű folyókba csapolják le a területet. A távolban mindenhonnan látszik a hófödte, felhőkbe burkolózó Hekla vulkán, ami kb 15 évenként tör ki. Hamarosan ismét aktuális lesz, mert a magma kamrája már szinte telve várja a körülmények megváltozását.
A Pillinger Nemzeti Park az izlandiak számára fontos helyszín: itt van a Törvény-szikla, ez volt a helyszíne a parlamenntnek évszázadokig. Évente itt gyűltek össze, hirdették ki a törvényeket és a találkozások színtere is volt. Érdekessége, hogy az európai és amerikai kőzetlemez törésvonalának felszínen is látható része. Ez a törésvonal az óceán alatt hosszan húzódik.
 |
| sziklahasadék |
 |
| Régi rajz a gyülekezésről |
 |
| ... és a törvények kihirdetéséről |
 |
| Patak a törésvonalban. Egyébként a "hasadék" évi 2,5 cm-el tágul |
 |
| Zuzmókkal belepett sziklák |
Útunk ezután az arany háromszög második csúcspontjához, a gejzírekhez vezetett. A kis területen 12 forróvizes szökőforrás található, melyek közül néhány pillanatnyilag is aktív. Körbe lehet őket járni a kijelölt utakon, de lelépni nem szabad, mert a föld forró.
Az előtérben a jelenleg alvó Gejzír, melyről kapta a nevét a világ többi hasonló jellegű csodája
 |
| A jelenleg is működő Strokkur (köpülő) néhány perces időközönként 15-30 m magasságba tör fel a forró kék vízű medencéjéből |
 |
| A vad belső területeket ilyen terepjárókkal tudják bejárni |
Az arany háromszög harmadik csúcsa a Gullfoss vízesés
A Gullfoss vízesés két lépcsős, egy szűk kanyonban folyik tovább
 |
| Óriási vízmennyiség zúdul le, rendkívül látványosan |
Útunk következő állomása egy rövid megálló egy szélesebb folyó törés-menti vízesésénél, az óceánba való befolyast megelőzően. A halak kétirányú vándorlását a bal oldalon levő hallépcső biztosítja.
A Skálholt nevű kis település evangélikus templománál álltunk meg. (ez egy püspöki székhely). Az oltárkép 30 ezer kis mozaikból áll és légies benyomást kelt.
 |
| Az üvegablakok mindegyike más és más. |
 |
| A templomból kivezető titkos alagut menekülési célból létesült. Támadás esetén a kijáratnál kikötött lóra pattanva tudott a püspök elmenekülni. |
 |
| Az alagut kijárata |
 |
| A templom fő homlokzata |
 |
| Egy régi jellegzetes, füves tetejű épület a templom mellett |
Útunk további állomása egy már kialudt vulkán kráteréhez vezetett.A neve Kerid (üst). A kráter oldalában piros és fekete kövek váltakoznak, mélyén valószínűtlenül kék víz csillog.
HARMADIK NAP
A nap első látnivalója a 2010-ben kitört vulkán helyének felkeresése. A képen az Eyjafjalajökkul vulkán működése közben készült kép van kiállítva. Össze lehet vetni a mostani állapottal.
A nap második látnivalója a Skógafoss vízesés: hatalmas vítömeg zúdul le óriási robajjal. Lépcsősoron lehet feljutni a törésponthoz, ahonnan lezúdul a víztömeg.
 |
Letekintés az elfolyó szakaszra
|
 |
| Itt kezd lefelé zubogni a víz |
 |
| Ez már felülről látszik |
 |
| A felső szakaszon kb 1 km-t jártunk be a mintegy 50 km-es vízfolyásból |
 |
| Több kisebb vízesés található itt |
 |
Egy másik kis vízesés
|
 |
| Visszafelé a lépcsőn |
 |
| Még egy bűcsú-kép |
Tovább utaztunk a patmenti úton Vik nevű településig. az út menti zöld sávon, melyen vízelvezető árkokat ástak, izlandi lovak és birkák legelésztek, mögöttük bizarr formájú vulkanikus kopár hegyek voltak láthatóak és távolabb a hófödte magas hegyek vulkánok sorával, a 2010-ben kitört Eyjafjalajökkul és a Myrdalsjökull.
Vik településen megálltunk ebédelni és kicsit körül nézni.
 |
| A tengerparton és a vízben bizarr alakú szikláknak csapódtak a tenger hullámai |
 |
| Bizarr sziklák a tengerben |
 |
A 200 fős város temploma egy dombtetőn van
|
 |
| A városka közelében kimentünk az óceán partjára. A homok, a kövek, sőt még a víz is fekete volt |
 |
| Itt is sziklák és barlangok vannak |
 |
| Útban a bazalt oszlopokhoz |
 |
| Ez a természetes barlang lehetővé teszi a bazalt oszlopok tanulmányozását |
 |
| Rétegek |
 |
| Mintha egy ősember tekintene le a sziklák közül. |
 |
| Seljalandfoss vízesés |
 |
| Bementünk a lezúduló vízfal mögé |
NEGYEDIK NAP
Bálnalesre indultunk ezzel a hajóval
A kikötőben
Itt már csak messziről látszik Reykjavik
A hajón a hullámok felcsapása ellen mindenki kapott egy ilyen overált
4 óráig hajóztunk az óceánon, kimentünk a nyílt vízre is, de bálnát nem láttunk.
Esti szürkületig a városban sétáltunk
 |
| A régi városrész |
 |
| Ebben a pavilonban helyi hot dogot lehet venni, azt mondják, ezt mindenkinek meg kell kóstolni. Megtettük. |
 |
| A Dómkirkjan evangélikus katedrális 1796-ban készült el. A Parlament mellett helyezkedik el. |
 |
| Az utca végén a Hallgrímskirkjan |
 |
A templom homlokzata. Előtte Leif Eriksson (Vörös Erik fia, aki 980 körül az első európaiként az észak-amerikai kontinensre lépett) szobra. A szobrot az USA ajándékozta Izlandnak ennek emlékére.
|
 |
| Utcaképek a belvárosból |
 |
| A Harpa esti kivilágításban |
 |
| Lakótelepi képek |
ÖTÖDIK NAP
Ezen a napon a Reykjanes félszigettel ismerkedtünk.
 |
| A Kleifarvartn-tó környezete a fantasztikus filmek forgatási helye. Érdekes a havas hegycsúcsok, fekete sziklák és homos, a zuzmó zöldje és a víz kékjének kontrasztja |
 |
| Seltún a hőforrások vidéke. Sok-sok feltörő, kénes gőzzel borított forrás található itt, a kőzet számtalan színben van jelen. |
Grindavik kikötőjében sétáltunk, megnéztük egy hajó frissen kirakott halait, melyeket még ottlétünk idején vitték feldolgozni.
A Kék Laguna Izland egyik különleges látnivalója. Egy geotermikus erőmű hulladék hőjét hasznosítja. A fekete lávakövekből kialakult természetes medencékben pasztellkék a víz és teljesen átlátszatlan. A parti lávaköveken fehér porcelán-szerű kiválás látható. A víz 38-41 fokos, de hűvösebbnek éreztük a hideg, szeles időben. A vödrökben kihelyezett fehér sziliciumos iszaptól állítólag fiatalodni lehet, ha az ember az arcára keni. Megpróbáltuk.
Utóhang:
Gyönyörű kirándulás volt. Sok szép természeti érdekességet láttunk: vizeket, köveket, lávamezőket, gyér füves pusztaságokat, zuzmóval borított sík és kopár hegyes tájat, gejzírt és glecsert. És benne az izlandi embereket. Nagyon tetszett a skandináv országokban már megfigyelt viszony a természethez. A természet erejének tiszteletben tarása, az emberek jólétének érdekében való használata, az alkalmazkodás a környezethez. Az épített környezetükben a funkció elsősége figyelhető meg:, letisztult formák vannak, nincsen felesleges cicoma.
Számomra különösen vonzó, hogy találkoztam többféle kézzel készített textillel.
Izland egy nagyon gazdag ország a nehéz környezeti körülmények: földrengések, vulkáni működés, szél, eső, hó, jég hatásai ellenére. Nemcsak a természeti kincsei teszik azzá, hanem a természethez és egymáshoz való viszonyuk is. Jó volt itt túristáskodni. Sok ismeretet szereztünk az idegenvezetőnktől, és saját megtapasztalásunkból.
Mindig szeretettel fogunk visszagondolni az országra és népére.
Balázsné Lampert Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése